< Vitafórum témák >
Fórum
Vitafórum: Nemzeti Vidékstratégia
Nézet:
< Vissza a témákhoz | Új hozzászólás >
Szűkítés
Hozzászólás: erase
Figyelem! A hozzászólások fordított időrendben vannak (legfrissebb legfelül)!
Hozzászólt, dátum sort Hozzászólás
Látogató (anonymous)

2011. dec. 26. 14:50
A vitára bocsátott dokumentum:http://videkstrategia.kormany.hu/strategia

A Nemzeti Vidékstratégiát a Vidékfejlesztési Minisztérium 2011 őszén társadalmi vitára bocsátotta, ami a címben jelzett honlapon lehet elérni. (http://videkstrategia.kormany.hu/strategia)
Az ECOVAST Egyesület, mint az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program megvalósítását koordináló Monitoring Bizottság tagja, az alábbi véleményt írta a tervezetről:
"Megjegyzések a Magyar Vidékfejlesztési stratégiához

1. Szakmai alapvetések, szakágazati kapcsolatok, hangsúlyok, arányok

1.1. A stratégia csak érinti, de nem hangsúlyozza eléggé, hogy a magyar vidék jövője, az ott élők életminősége jelentősen függ a más, vagyis „nem agrár-vidékfejlesztés” területén zajló fejlesztési folyamatoktól, így az infrastruktúra, az oktatás, az egészségügyi és szociális ellátás és más területeken. A stratégiának le kell szögezni azt a célt, hogy – főként a területfejlesztés szakágazati rendszerével való viszonyban – a vidékfejlesztés szakmai tervezési folyamatait össze kell hangolni, amit mind a tervezés és programozás, mind a végrehajtás során intézményesen egyeztetni kell.
1.2. A stratégiának – elsősorban a területfejlesztési szakágazati szakmai kapcsolatokban – deklarálnia kell, hogy a térségfejlesztésben, főként a területi kohézióban egyértelművé kell tenni, hogy a „pólusfejlesztési koncepció”, illetve az annak mentén történő forrásfelhasználás nem hozott érdemi eredményt a hátrányos helyzetű (HH) vidéki térségek dinamikus fejlődésében. A pólusfejlesztési koncepciót, különösen a városok és vonzáskörzetük tekintetében, ki kell egészíteni a fejlődés „lecsorgásának” garanciaelemeivel is.
1.3. A stratégia nem határoz meg arányokat a tekintetben, hogy a forrásfelhasználás arányai hogyan változzanak a jövőben, főként a beruházási és a humánerő fejlesztés vonatkozásában. Célszerű lenne meghatározni azt az arányt, ami a fejlesztési források felhasználásában a vidéki humánerő fejlesztés forrásait nem engedi bizonyos szint alá, így például 50 % alá süllyedni. Ezt célszerű lenne az EU tárgyalások során, az Uniós források felhasználásának tervezésénél is képviselni.

2. Globalizáció, lokális közösségi védelmi háló

2.1. A globális gazdasági folyamatok egyre inkább kiszolgáltatottá teszi a vidéken működő, a helyi foglalkozást segítő gazdasági szereplőket. Ennek fő okai a piactól, a piaci információktól, valamint a szolgáltató hálózatoktól való távolság, illetve annak addicionális költségek. A stratégia deklarálja, hogy ezeknek a hátrányoknak a kompenzációjára olyan kompenzációs rendszert épít ki, ami a piaci költségverseny tekintetében egyenrangú esélyt teremt a vidéki gazdasági innovációknak, valamint a működésben a versenysemlegesség megteremtésében.
2.2. A globalizáció negatív eredménye a vidék számára az is, hogy indokolatlanul leértékelődik a vidéki lét, holott számos személyes és társadalmi előnye van a vidéki életformának. Ezért a tervezettnél nagyobb erőfeszítéseket kell tenni annak érdekében, hogy változzon a vidék társadalmi megítélése, és kerüljenek előtérbe a vidéki lét egészségi, pszichológiai és esztétikai előnyei, vagyis segíteni kell a „vidékbarát” társadalmi megítélés kialakulását.
2.3. A globalizáció negatív hatásainak kiegyensúlyozásának egyik eszköze lehet a helyi és térségi közösségek kohéziójának dinamikus erősítése, hálózati kapcsolatainak bővítése. Ennek megfelelően több figyelmet és erőforrást kell fordítani a helyi és térségi civil szerveződések fejlesztésére, hálózatosodásuk segítésére. Ennek jó bázisai lehetnek a térségi LEADER akciócsoportok, így jobban kell építeni erre a kialakuló hálózatra a vidéki térségek civil társadalmának fejlesztésében, a helyi lakosság aktivizálásában, a helyi és térségi fejlesztési folyamatokba történő bevonásukban.

3. Ökoszociális piacgazdaság és a piac kapcsolata

3.1. A stratégia célként deklarálja az ökoszociális piacgazdaság kialakítását, ami önmagában helyesnek tekinthető, főként a környezeti fenntarthatóság, de közvetve a vidék társadalmi fenntarthatósága tekintetében is. Az ökoszociális gazdaság kialakítása és működtetése azonban – az eddigi tapasztalatok alapján – addicionális költségeket generál, ami ha közvetlenül a termékre hárul, úgy piaci versenyhátrányt eredménye. A stratégiában pontosítani kell, hogy milyen forrásokkal segítjük, illetve kompenzáljuk mind a környezeti fenntarthatóságot, mind a foglalkoztatási, illetve szociális ellátási aspektusait a cél megvalósítását.
3.2. Az ökoszociális piacgazdaság irányába történő elmozdulás nem csak a hazai vidék hosszú távú fenntarthatósága tekintetében jó cél. Ugyanakkor Európában még közel nem elfogadott és kiterjedten követett cél. Ennek megfelelően indokolt a jelenlegi Uniós tervezési folyamatban képviselni, illetve segíteni az elfogadását és támogatását.

4. Területi irányítás: programozás és megvalósítás

4.1. A vidékfejlesztés területi irányítása számos anomáliával küzd. Ennek egyik kiemelt eleme, hogy a szakágazati irányítás teljesen széttagolja az életszerű területi kapcsolatokat, és szinte anulálja a természetes térségi együttműködésben rejlő szinergia érvényesülési esélyét. Jó példa erre, hogy még intézményesen kistérségi szinten sem kommunikál a térségfejlesztési és vidékfejlesztési apparátus sem a döntési, sem a fejlesztési programok megvalósítása terén. A stratégiának deklarálni kell, hogy ezt a helyzetet fel kell számolni, és új irányítási struktúrát kell teremteni.
4.2. A térségi döntések koordinációban lehetőséget teremt a LEADER csoportok hálózata, ami bázisa lehetne a térségfejlesztés komplex kezelésének, így – a jelenleg tervezett megerősítésüknél – a nem állami, közszolgálati folyamatok segítője és hordozójaként célszerű lenne rájuk és építeni.

Nagykovácsi, 2011. 05. 31.
Rajnai Gábor elnök"

A domumentum társadalmi vitájára a Minisztérium által meghirdetett időpont ugyan már lejárt, de a magyar vidék, mi több az egész ország szempontjából a téma gondozása nem fejeződött be.
Ennek megfelelően nyilvános vitát kezdeményezünk az érdeklődők körében, már csak amiatt is, hogy az Európai Unióban folyó előkészületek a 2014-2020 közötti időszak előkészítésében minden tagország részéről megfelelően megalapozott legyen. Ennek egyik feltétele a kormányzati delegációk egyeztetése során képviselt mandátum széles körű társadalmi beágyazottsága és elfogadottsága.
Várjuk minden érintett és érdeklődő észrevételeit és megjegyzéseit!!!-:)

< válaszolok >
< Vissza a témákhoz | Új hozzászólás >
Szerver terheltsége
< Bejelentkezés | Regisztráció >