< Vitafórum témák >
Fórum
Vitafórum: Az Európai Táj Egyezmény
Nézet:
< Vissza a témákhoz | Új hozzászólás >
Szűkítés
Hozzászólás: erase
Figyelem! A hozzászólások fordított időrendben vannak (legfrissebb legfelül)!
Adatok száma: 3
Hozzászólt, dátum sort Hozzászólás
Látogató (anonymous)

2007. dec. 28. 15:26
Köztudott?

Szerintem ez a téma alig ismert. Még a szakmai körökben is alig tudnak róla valamit. Sok önkormányzatnál a szakhatóságok azt sem tzdják eszik, vagy isszák a dolgot, holott ez része kellene legyen az építési engedélyek kiadásának is mind bel, mind külterületen is. Nem, de?!

< válaszolok >
Látogató (anonymous)

2007. nov. 25. 18:48
Haladás?

Eltelt jó egy év a Tájegyezmény aláírása óta. Történt valami érdemleges? Az Új Magyarország Fejlesztési Terveben, valamint a Vidékfejlesztési Programban csak érintőleg szerepel a téma. Ez így elég lesz a magyar táj védelme érdekében?-))

< válaszolok >
admin

2006. nov. 24. 10:16

Hozzászólt: 6
Válaszolt: 1
Vitaindító

„Nem térkép e táj” – Az Európai Táj Egyezményről

„Az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága 718. ülésén a küldöttek elfogadták az Európai Táj Egyezményt.(Továbbiakban: ETE.) Az Egyezmény fő célja hogy elősegítse a táj védelmét, kezelését és tervezését valamint, hogy hozzájáruljon a tájak vonatkozásában megvalósuló európai együttműködéshez.
2005. október 11-ig 32 ország csatlakozott az Egyezményhez, az aláíró országok közül pedig tizenkilenc ország ratifikálta az Egyezményt. Az ETE 10 ország ratifikációja után három hónappal, azaz 2004. március 1-jétől hatályosult.

Magyarország 2005. szeptember 28-án aláírta az Egyezményt, most az Országgyűlés ratifikálására vár. Az Egyezményben meghatározott feladatok egy részét már teljesítette Magyarország, hiszen a táj védelme törvényi szinten szabályozott, illetve a tájra vonatkozó stratégiákban megjelenik a tájak védelme, kezelése és tervezése. A tájak értékeléséhez és "működtetéséhez" értő szakemberek képzése is nagy hagyományokra tekint vissza. A lakosság és a helyi érdekelt szervezetek is részt vesznek a tájjal kapcsolatos döntési mechanizmusban (pl. lakossági fórum, közmeghallgatás).

Az Egyezmény fő célkitűzései a következők:
• Az épített és a természet közeli tájak védelmének törvényi szabályozása mellett a jogkövető magatartást fokozni kell.
• A tájjal kapcsolatos fogékonyságot, tudatosságot növelni kell minden döntési szinten, a különböző társadalmi csoportok és egyének körében.
• A tájjal komplexen kell foglalkozni valamennyi ágazati tervben és politikában, település- és területrendezési tervben.
• A tájjal kapcsolatos képzést, továbbképzést ki kell terjeszteni más szakterületek foglalkozó szakemberekre is.
• A döntést a szubszidaritás elvének megfelelően mindig a legalkalmasabb döntési szintre kell meghozni. A döntés előkészítésében a tájjal foglalkozó szakemberek, szakértők véleményét fokozottabban kell figyelembe venni, de ezen túlmenően növelni kell a lakosság és civil szervezetek részvételét is a döntéshozatalban.
• A magyarországi tájak felmérésének elősegítése és azok bemutatása, amelyek jelentős nemzetközi érdeklődésre tartanak számot.

2005. december 15-én a fenti témában”Tájkultúra Magyarországon” címmel rendeztek kerek-asztal beszélgetést szakemberek és civil szakértők.
Az első részben előadások hangzottak el. Duhay Gábor (KvVM) elsőször az ETE történetét vázolta, majd a szaktárca feladatait ismertette. Fésű József (NKÖM) az illetékes főosztály tevékenységét illusztrálva, bemutatva az érintett objektumokat: kunhalom, vár, tájház, világörökség…
Dr. Csemez Attila (Corvinus Egyetem) többek között a tájhasználat gondjait mutatta be: homogenizáció, tájkarakter eltűnése, globalizálódás, a történelmi jelleg gyengülése, környezetvédelmi problémák, tájértékek pusztulása, stb. Dr. Barczi Attila (Szent Iastván Egyetem) a tájat tipizálta, funkciót ismertette és sürgette az ETE alapján használható tájmódszertan kidolgozását.
Az érdeklődők hozzászólásai elsősorban a (táj)építész szakma részéről érkeztek: ők is féltik és szeretik a tájat. Nem csak az értékhordozót, de a semlegest és a rontottat is.

A tanácskozás kapcsán bennem felmerült gondolatokat most had osszam meg az olvasókkal.
- A Kárpát-medence erősen mozaikosan épül fel tájakból. Méretünkhöz képest így „táj nagyhatalom” vagyunk, tehát felelősségünk is nagy.
- Fekvésünkből, történelmünkből adódóan számos tájunk határainkon túl is folytatódik. Ez is felelősséggel jár.
- Több tájunk, tájelemünk a 24. órában van: tanyavilág, ártéri területek, extenzív gyümölcsösök és legelők… Gyors cselevés szükséges.
- A döntéshozók nem tudnak mit kezdeni a fenntarthatósággal. Talán a tájban megnyilvánulva tetten érhetik, megérthetik azt és alkalmazhatják döntéseikben.
- Mielőbb tisztázni kell a régió – megye – térség – kistérség és a táj viszonyát!
- Az ETE-ben nem történt meg a táj, mint egység lehatárolása. Márpedig többfajta táj-fogalom megközelítés létezik.
- Óriási felelőssége van az önkormányzatoknak a táj megóvásában: rövidtávú anyagi érdekekért nem kótyavetyélhetik el a táj értékes elemeit.
- Az ügy menedzselésére az MTSZ koordinálhatna egy „az év tája/ az év vidéke” projektet.
- A terepet, tájat járó szervezett természetjárók felkészíthetők egy „tájfigyelő-szolgálatra”.

Németh Imre
Magyar Természetbarát Szövetség

< válaszolok >
< Vissza a témákhoz | Új hozzászólás >
Szerver terheltsége
< Bejelentkezés | Regisztráció >